Amikor a gyermek betegség miatt nem mehet óvodába és a betegszabadság megszervezése

A gyermek nem mehet óvodába, ha:

• Vírusos fertőzése van (nátha, influenza, vírusos bélfertőzés);
• Láza, hasmenése van (folyékony széklet ürítése naponta 2 vagy több alkalommal), vagy hányt az elmúlt 48 órában;
• Tetves vagy rühes – ebben az esetben a gyermek csak a tetű sikeres eltávolítása vagy a rühesség megfelelő kezelése után térhet vissza az óvodába;
• Kiütése van, lázzal vagy anélkül (kivéve a nem fertőző kiütéseket, mint például allergiás kiütések, rovarcsípések stb.);
• Általánosságban rosszul érzi magát.

A gyermek óvodába mehet, ha:

• Nincs láza;
• Normális az étvágya;
• Normális az érdeklődése a játékok iránt;
• Nincsen szüksége a szokásosnál több pihenésre.

Mennyi ideig kell még otthon maradnia a gyermeknek, miután felépült a betegségből?

Nem lehet általánosságban megmondani, hogy a beteg gyermek mikortól nem fertőző, hiszen minden gyermek, fertőzés és szituáció különböző. Az első és legfontosabb dolog a gyermek jólléte. Összességében így nehéz megjósolni, hogy pl. láz vagy köhögés után hány nappal mehet a gyermek óvodába megint. A szülők ismerik legjobban gyermeküket, és ők tudják megmondani, mikor érzi jól magát a gyermek annyira hogy újra közösségbe menjen.

Határeset lehet például a köhögés. A gyermek a légúti fertőzés elmúlta után még sokáig köhöghet akkor is, amikor egyébként már egészséges. Ilyenkor jellemzően már nem fertőzhet meg másokat a gyermek közérzete jó, ezért óvodába is mehet.

Hogyan kell megszervezni a betegszabadságot?

Az első munkanapon, amikor otthon marad, tájékoztassa a gyermekorvost és munkáltatóját. A beteg gyermekkel otthon töltöt idő alatt gyermekápolási táppénzre jogosult.

A gyermekápolási táppénz a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén a szülőt megillető pénzbeli ellátás. Ebben az esetben a szülő nem a saját betegsége okán válik keresőképtelenné, hanem a gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni.

Ki jogosult gyermekápolási táppénzre?

Ha Ön biztosított, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő, akkor a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása miatti keresőképtelensége esetén jár gyermekápolási táppénz. Amennyiben az Ön beteg gyermeke 12-18 év közötti, akkor ezen beteg gyermek ápolása esetén csak méltányosságból állapítható meg a gyermekápolási táppénz.

Jó, ha tudja, hogy a gyermekápolási táppénzre jogosultság feltételei megegyeznek a táppénz általános jogosultsági feltételeivel, vagyis, a gyermekápolási táppénzre ugyanazok a biztosítottak jogosultak, akik saját keresőképtelenségük esetén táppénzben részesülhetnek.

Mennyi időre folyósítható gyermekápolási táppénz?

A gyermekápolási táppénz folyósításának időtartama elsődlegesen a beteg gyermek életkorától függ, továbbá attól, hogy Ön, mint gyermekápolási táppénzt igénybe vevő szülő egyedül neveli-e a gyermeket.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyévesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok nem naptári évre vonatkozóan járnak, hanem a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra.

A gyermek életkorához igazodóan igénybe vehető gyermekápolási táppénzes napok száma:

• A táppénz az egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
• Az 1-3 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
• Az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
• A 3-6 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
• A 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.
• A 6-12 éves gyermek után járó gyermekápolási táppénz
• A 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

Mennyi a gyermekápolási táppénz összege?

A gyermekápolási táppénz összegét a táppénz összegének megfelelően kell kiszámítani. 

A gyermekgondozási táppénzre vonatkozó szabályokról bővebben az alábbi linken olvashat:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/ell%C3%A1t%C3%A1sok/gyermekv%C3%A1llal%C3%A1s-t%C3%A1mogat%C3%A1sa/gyermek%C3%A1pol%C3%A1si-t%C3%A1pp%C3%A9nz.html

A megelőzés a legfontosabb az egészség megőrzése és az immunrendszer erősítése érdekében. Gyermekünknek egészségesen kell táplálkoznia, elegendő testmozgásra van szüksége a szabadban, illetve fontos számára a megfelelő mennyiségű alvás. Ezenkívül gondoskodni kell a kézmosás mellett az orr és az arc tisztántartásáról is. Az immunrendszer támogatására alkalmas a természetes összetevőket (béta-glükán, C-vitamin és cink) tartalmazó étrend-kiegészítő is – az Defendyl-Imunoglukan P4H^®, amely megelőzésre és csökkent immunitás esetén ajánlott. Óvodáskorú gyermekeknek az alábbi esetekben adják:

• Az immunitás támogatására az óvodakezdéskor;
• A náthaszezonban (szeptember–március);
• Ha a gyermek beteg emberekkel kerülhet kapcsolatba;
• Ha a fertőzések (megfázás vagy vírusos fertőzés, gégegyulladás, hörghurut, fülgyulladás, mandulagyulladás) gyakran ismétlődnek;
• Ha a gyermek immunrendszere legyengült betegség vagy műtét miatt;
• A bárányhimlőből való felépülés során.